|
Korábbi blogbejegyzések | |
Dátum | Cím |
---|---|
2015.03.19 | A biztonság alapjai |
2015.03.26 | Fékek közelről |
2015.04.02 | Keréktárcsák |
2015.04.09 | Gumiabroncs |
2015.04.16 | Az akkumulátor |
2015.04.23 | Gumiabroncs, újabb részletek |
2015.04.30 | Az önindító és a generátor |
2015.05.07 | Alulkormányzott, vagy túlkormányzott |
2015.05.14 | Dízel, vagy benzines? |
2015.05.21 | Benzines vagy dízel? |
2015.05.30 | Környezetünk védelméről |
2015.06.04 | Környezetünk védelméről II. |
2015.06.11 | A katalizátor |
2015.06.18 | Katalizátor II. |
2015.06.25 | A dízelkatalizátor |
2015.07.02 | Akkor most dízel, vagy benzines? |
2015.07.09 | Tisztelt Ügyfeleink! |
2015.07.16 | Nyári nyereményjátékunk eredménye |
2015.07.23 | Kedves Bence! |
2015.08.01 | A Motorolaj. |
2015.08.09 | A Motorolaj 2. |
2015.08.14 | A Lambda-szonda |
2015.08.27 | A légtömegmérő |
2015.09.03 | Az egérszelep |
2015.09.11 | A turbófeltöltő |
2015.09.20 | A turbófeltöltő II. |
Gumiabroncs, újabb részletek | 2015.04.23 | Szamay György |
A fórumon feltett kérdésből az derült ki, koránt sem adtam kielégítő képet a gumiabroncsokról és most ezt szeretném pótolni, így az önindító egy hetet csúszni fog. A célom ezzel a bloggal az, hogy egy-egy téma legfontosabb részeit ismertessem és - mint most is - ha kérdések merülnek fel, akkor azokat kivesézzük részletesebben. Először is akkor beszéljük meg a gumi gyártási idejét. Azt írtam, hogy a gyártási idő a DOT számból lehet megállapítani. Ez így nem teljesen pontos. A "DOT szám" kifejezés tulajdonképpen Magyarországon elterjedt elnevezés a gumi gyártási idejének megjelenítésére az abroncson. Igazából a "DOT" rövidítésnek semmi köze a gyártási időhöz, ill. csak annyi, hogy általában a DOT felirat után található az a három, vagy négyjegyű szám, ami a gyártási időt jelzi, pontosan úgy, ahogyan azt az előzőekben leírtam. Tehát az, hogy a gyártási időt a DOT szám jelzi, csak egy, a Magyar nyelvben elnépiesedett kifejezés, amit egyébként szakmai cikkek és szakkönyvek is használnak. A "DOT" valójában egy rövidítés, az USA közlekedési minisztériumát (Department of Transportation) jelenti. Az hogy az abroncsfeliratok között megjelenik a DOT rövidítés, azt jelenti, hogy az abroncs megfelel az USA szabványoknak (FMVSS: Federal Motor Vehicle Safety Standards). Plaszkó Endre az kérdezi, hogy ha a DOT felirat után betűk és számok is vannak, akkor hogyan állapítható meg az évjárat. Úgy, hogy a DOT felirat után szereplő betű-szám kombinációt figyelmen kívül hagyjuk és csak az azt követő három vagy négyjegyű számot vesszük figyelembe, ami minden esetben jól elkülönül. A DOT minden abroncsgyárnak kioszt egy gyári kódot. Pl. DOT B4 72 1109 . Ez a felirat azt jelenti, hogy az abroncs az USA szabványoknak megfelel, a B4 a budapesti abroncsgyárat jelenti, a 72 pedig a gyár (jelen esetben a budapesti abroncsgyár) által meghatározott méretkód, de itt szerepelhetnek még kiegészítő kódok is, amiket a gyár határoz meg, és arra használ, amire akar, pl. termékcsaládok vagy vevők, vagy különféle szabványok kódolására. Tehát, a DOT felirat után igazából csak a három vagy négyjegyű számot kell figyelembe vennünk, ami a gyártási időt jelenti, a többi betű és szám a felhasználó számára érdektelen. A kérdés második része, a defekttűrő abroncsokra vonatkozott. Itt is először egy félreértést szeretnék eloszlatni, a defekttűrő abroncs nem azt jelenti, hogy nem kap defektet, hanem azt, hogy ha defektet kap, akkor jobban megőrzi a gépkocsi stabilitását, mivel az oldalfala meglehetősen kemény. Szemmel sokszor észre sem lehet venni, hogy egy defekttűrő gumival szerelt autónak defektes a kereke. A futófelületet nem lehet nagyon keményíteni, hiszen akkor alapvetően befolyásolnánk a gumiabroncs menettulajdonságait, tehát a szög ugyanúgy bele fog menni. Ezzel szemben lényegesen drágább, valamint nehezebb szerelni, pontosan a kemény oldalfalból kifolyólag, így a javítási költség is jóval magasabb. Az előnyök közé azért még azt is be kell sorolni, hogy az esetleg méregdrágán megvásárolt könnyűfém keréktárcsát jobban megóvja a defekt következményeitől, mint egy hagyományos abroncs, főleg ha nagy sebességnél kapunk defektet. A kemény oldalfal miatt viszont jóval érzékenyebb lesz az út egyenetlenségekre az ilyen gumival szerelt autó. Na és mi történik, ha mégis defektet kapunk egy ilyen defekttűrő gumival? Van olyan gumi, amivel a defekt után kb. 100 km-t is lehet menni, persze max. 80 km/h sebességgel és utána még elvileg javítható, persze a legtöbb gyártó azt javasolja javítás helyett cseréljük ki az ilyen abroncsot. Nekem személy szerint nincs tapasztalatom ezen a téren, tehát nem tudom megmondani, hogy egy defekttűrő gumi javítás után még mennyi ideig volt használható, de ha érkezik ilyen visszajelzés, szívesen megosztom. Nagyjából ezek az előnyök és a hátrányok, a döntés mindenkinek szíve joga. Sok autó kerül forgalomba pótkerék nélkül, ezekhez adnak egy defektjavító sprayt, amit defekt esetén a szelepre csatlakoztatva kell a kerékbe juttatni. Azokhoz az autókhoz, melyek pótkerék nélkül kerülnek forgalomba a kompresszor is alapfelszereltség (vagy a sűrített levegő palack). A pótkerék nem kötelező tartozéka az autónak, sem közúti ellenőrzésnél, sem műszaki vizsgán nem követelmény. Az azonban igen, hogy a forgalomban csak négy egyforma kerékkel lehet közlekedni. A kérdés az, mi van akkor, ha az autó defektet kap, és mi kivesszük a csomagtartóból a gyárilag behelyezett mankókereket és azzal próbálunk eljutni a gumishoz? Sajnos a válasz az, hogy szabálytalanságot követünk el, még akkor is, ha vészhelyzet kényszerít rá. Persze az is igaz, hogy a rendőrök egy esetleges ilyenkor bekövetkező ellenőrzés alkalmával el szokták nézni az ilyet, de hallottam már az ellenkezőjéről is. De térjünk vissza a defektjavító sprayk-hez. Száz féle van, mindegyiken az olvasható, hogy csodát tesz, örökre megjavítja a gumit. Nos, a helyzet nem minden esetben ilyen rózsás. Először is nem mindegy, milyen defektet kapunk, pl. ha a gumi oldalán keletkezik sérülés, a defektjavító spray hatástalan lesz. Ha a sérülés a futófelületen keletkezik, akkor van esély a spray-vel történő javításra. Vannak olyan sprayk is, amik úgy működnek, mint a purhab, (vagyis a levegővel való találkozás hatására térfogatuk megnövekszik és ez a megnövekvő térfogatú anyag fogja helyettesíteni a gumiabroncsban a levegőt). Ezek használatához azonban fel kell emelni az autót, hogy az anyag egyenletesen tudjon eloszlani a kerék belsejében. Ez annyiból rossz, hogy defektnél a legtöbb problémát általában a gépkocsi megemelése okozza. A legtöbb spray viszont olyan, hogy nem kell az autót megemelni, az anyag bejuttatása után elég, ha a sérülés a kerék legalsó pontjára kerül. Viszont a kereket fel kell fújni az anyag bejuttatása után. Az így megjavított defekt az anyagok gyártója szerint örök élet plusz még egy nap, de ezt azért ne higgyük el, ugyanis ez nem igaz. A legrövidebb időn belül menjenek el egy gumijavító műhelybe és rendesen javíttassák meg gumiabroncsukat és addig se autózzanak 80 km/h sebesség felett. Higgyék el, a biztonságuk megér ennyit. Ezek a defektjavítók általában 1-2 ezer forint körül kaphatók, kompresszorral együtt egy teljes készlet is max. 12-13 ezer forint. Javaslatom viszont azt, hogy pótkerék nélkül azért lehetőleg ne induljanak hosszabb útra. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy vannak olyan autótípusok is, ahol a kerekek belsejébe nyomásérzékelő szenzor van beépítve, lehetőleg ezeknél ne használjunk defektjavító sprayt, mert a szenzor tönkremehet tőle és az nem kis költség. Amikor defektjavító készletet akarunk vásárolni, ezeket a dolgokat előtte jobb tisztázni szakemberrel, mert pl. van olyan autótípus is, aminek van defektérzékelő rendszere, de a kerekekben még sincsenek érzékelők, tehát nyugodtan használható a spray. Azért is próbálom érinteni ezt a témát, mert az Európai Unió rendeletének megfelelően 2014. november 1-től kizárólag abroncsnyomás ellenőrző rendszerrel (TPMS) felszerelt személyautókat lehet regisztrálni. Ez a jövő, erre felé haladunk, nemsokára már a műszaki vizsgákon is ellenőrizni fogjuk ezeknek a rendszereknek a meglétét és hibátlan működését. Amikor ön gumis műhelyt választ, az is legyen szempont, hogy ott mennyire vannak felkészülve a korszerű technológiákra. Tudom, hogy még mindég vannak olyan területek a gumiabroncsok terén, melyeket nem, vagy nem eléggé részletesen érintettem, de sebaj, bárkinek kérdése van, tegye fel a fórumon és igyekszem mindenre válaszolni. Tehát, ha nem jön közbe semmi, akkor tényleg az önindító és a generátor fog következni jövő csütörtökön, addig is mindenkinek sok szerencsét az utakon! | ||