CBM Autójavító

Korábbi blogbejegyzések
Dátum Cím
2015.03.19A biztonság alapjai
2015.03.26Fékek közelről
2015.04.02Keréktárcsák
2015.04.09Gumiabroncs
2015.04.16Az akkumulátor
2015.04.23Gumiabroncs, újabb részletek
2015.04.30Az önindító és a generátor
2015.05.07Alulkormányzott, vagy túlkormányzott
2015.05.14Dízel, vagy benzines?
2015.05.21Benzines vagy dízel?
2015.05.30Környezetünk védelméről
2015.06.04Környezetünk védelméről II.
2015.06.11A katalizátor
2015.06.18Katalizátor II.
2015.06.25A dízelkatalizátor
2015.07.02Akkor most dízel, vagy benzines?
2015.07.09Tisztelt Ügyfeleink!
2015.07.16Nyári nyereményjátékunk eredménye
2015.07.23Kedves Bence!
2015.08.01A Motorolaj.
2015.08.09A Motorolaj 2.
2015.08.14A Lambda-szonda
2015.08.27A légtömegmérő
2015.09.03Az egérszelep
2015.09.11A turbófeltöltő
2015.09.20A turbófeltöltő II.
Dízel, vagy benzines?2015.05.14Szamay György

Igen, ez a nagy kérdés, amikor autót indulunk vásárolni. Talán ez az elsődleges, amit el kell döntenünk, de vajon mi alapján válasszunk? Hogyan döntsük el, mikor járunk jobban, egyáltalán melyik a jobb a dízel, vagy a benzines? Ezt a kérdést szeretném a mai alkalommal megválaszolni.

Ha ebben a kérdésben kell döntést hoznunk, nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. A legfontosabb kérdés talán az, hogy az autónkat mire akarjuk használni. Sokan az autót azért tartják, hogy megkönnyítse a hétvégi bevásárlást, vagy kirándulni menjen a család, sokan viszont a munkájukhoz, esetleg a mindennapi munkába járáshoz használja. Az sem mindegy, hogy az autót hosszú utak megtételére vásároljuk, vagy pedig csak rövid, városi távokat autózunk. Először is vizsgáljuk meg azt, hogy mi a különbség a dízel és a benzines között. Látjuk a mindennapokban, hogy az autógyártók egyaránt gyártanak dízelmotoros és benzinmotoros gépkocsikat is. Nyilván, ha csak az egyik lenne jó, akkor a másikat nem gyártanák, tehát az igazság az, hogy mind a kettő rendelkezik előnyökkel is és hátrányokkal is. Ha megismerjük ezeket, talán könnyebb, és reálisabb lesz a döntésünk. Nagyon sok terület van, ahol a dízelmotor nélkülözhetetlen, gondoljunk a teherautókra, a vasúti közlekedésre, vagy a mezőgazdaságra, de nem utolsó sorban a hajózásra. Ezeken a területeken lehet a legjobban kihasználni a dízelmotorok előnyös tulajdonságait, a kis fordulatszámon leadott nagy forgatónyomatékot, és az alacsony üzemanyag fogyasztást. Ráadásul az elmúlt tíz évet leszámítva a dízelolaj lényegesen olcsóbb volt, mint a benzin. Gondolom, sokan emlékeznek még arra, amikor Magyarországon forgalomba voltak a ZIL teherautók a maguk 8000 cm3 benzinmotorjával, a legjobb esetben is elfogyasztották a 45 liter benzint, 100 km. alatt, de rossz motorbeállítás esetén a fogyasztás felmehetett ennek a duplájára is. Egy hasonló teljesítményű dízelmotorral szerelt teherautó ugyanazt a munkát elvégezte 25-30 liter gázolaj elégetésével. A nagyteljesítményű teherautóknál, kamionoknál, munkagépeknél, mozdonyoknál, áruszállító hajóknál, tehát mindenképpen a dízelmotor a jobb, hát még, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezek a motorok kis fordulatszámon is megfelelő teljesítményt képesek leadni. És hogy miért hangsúlyozom a kis fordulatszámot? Bármi, ami lassan forog, nyilván sokkal kevésbé kopik, mint ami gyorsan forog. Az, ami kevésbé kopik, nyilván sokkal később fog elromlani. Igen ám, de van még egy tényező, amit figyelembe kell venni, az pedig a hőmérséklet. A dízelmotor működési elvéből következően hajlamosabb a melegedésre. Azért, mert működés közben levegőt sűrít össze, 30-55 bar nyomásra, ezáltal felmelegszik az összesűrített levegő 700-900 °C-ra, és erre az összesűrített, nagynyomású, felmelegedett levegőre fecskendezi be az ugyancsak nagy nyomású gázolajat. Higgyék el, ott azért rendesen, s folyamatosan meleg van. Ennek az állandó nagy hőmérsékletnek az elviseléséhez robosztus alkatrészekre van szükség, nagy térfogatú hűtőrendszerre, vastag falú motorblokkra és nem utolsó sorban, jó nagy hengerfejre, ami biztosítja a nagy keresztmetszetű hűtővízjáratok létrehozását. Nincs is ebben semmi probléma, a gyártáshoz ugyan egy kicsivel több anyag kell, de az bőven megtérül az olcsóbb üzemelés során. Meg aztán egy dízelmozdonyba, egy kamionba, vagy egy teherhajóba végül is van hely bőven, és az a pár száz kiló súlytöbblet igazán nem számít. Az előbb leírt működési elvből adódóan jön még egy probléma, azaz, hogy a dízelmotor üzemelése meglehetősen zajos. A kamionnál ez sem okoz gondot, hiszen bőven van hely a megfelelő hangszigetelés kialakítására. Miután így bevált a dízelmotor az áruszállítás és a munkagépek terén, a mérnökök egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a személygépkocsikba is elterjesszék a dízelmotort. Igazából ez a dolog még a mai napig sincs teljességgel kielégítően megoldva, véleményem szerint. Pedig a belefektetett munka óriási, és csodálatos technikai újítások születtek az elmúlt évtizedekben. A fő probléma az, hogy a személygépkocsiknál méretükből adódóan kevés a hely a túlzottan nagy hengerfej, vagy motorblokk alkalmazásához, valamint a súllyal is okosan kell gazdálkodni. Egy személyautónak kényelmesnek kell lennie, ezért a zajos üzem még kevésbé megengedhető. Ezen kívül ott van még az a tulajdonsága a dízelnek, hogy leginkább kis fordulatszámon szeret biztonságosan üzemelni, viszont akkor nagyon nehéz lenne olyan autót konstruálni, ami jól gyorsul. Ezért a mérnököknek azzal a problémával is szembe kellett nézni, hogy olyan dízelmotort kell megalkotni, ami nagyobb fordulatszámon is megállja a helyét. És akkor még nem beszéltünk az autósportról, hiszen oda is be akart törni a dízelmotor. A legnagyobb eredményeket a BMW és a Volkswagen érték el ezen a téren, elsősorban a common-rail technológia, és a változtatható geometriájú turbófeltöltő alkalmazásával viszonylag nagy fordulatszámra képes, nagy teljesítményű motorokat tudtak építeni. Ezekkel az autókkal már lehetett próbálkozni hosszú távú versenyeken, ahol a fogyasztás döntő tényező volt. 1998-ban BMW 320d nyerte a 24 órás nürburgringi futamot, majd 2005-ben a Dakaron egy 2.5-ös TDI motoros Touareg 3. helyezést ért el, de jó eredményeket produkált az Audi is a Le Mans-ban. Az igazi áttörést azonban a 2008-as év hozta meg, amikor is a WTCC-ben induló TDI motoros Seat Leon megnyerte a világbajnoki címet egyéniben is, és a konstruktőri versenyben is. Ez azért volt nagy dolog, mert a WTCC aztán igazán nem egy hosszú távú verseny. Persze azt is el kell ismerni, hogy az F1 még csak nem is gondolkodik a dízelmotorok bevezetésében a versenyein.

Összességében tehát elmondhatjuk, van még min dolgozni a konstruktőröknek a dízelmotorok személyautóban való alkalmazásával kapcsolatban, de azok a kezdeti rosszindulatú megjegyzések, miszerint a gázolaj az olajkályhába való, igencsak meg lettek cáfolva. Sajnos a fejlesztéseknek nem kedvez, hogy a gázolaj ára mindinkább elhagyni készül a benzin árát, így az előnyök közül a spórolás kezd kiesni. Igaz, hogy a dízel még mindég kevesebbet fogyaszt, mint a benzines, és ez jelent némi megtakarítást, de azért azt is kell tudni, hogy a dízelmotorral szerelt autók javítási, fenntartási költsége magasabb, mint benzines társaiké. Hogy ez miből adódik, azt majd később részletezem, amikor már a benzines motorokat is górcső alá vettük. Tehát, a dízelmotoros gépkocsit inkább azoknak ajánlom, akik szeretik a nagy nyomatékkal dolgozó motorokat, kétségkívül könnyebb az elindulás, nehezebben fullad le az autó egy hibás kuplung kezelés következtében, valamint inkább hosszabb utak megtételére használják az autójukat. A dízelmotor szeret kicsit megmelegedni mielőtt "munkába áll”, nem tesz jót neki a sok rövid városi út, ahol többnyire nem tudja elérni az üzemi hőmérsékletet. Nem szereti a hirtelen gyorsítást, és a nagy fordulatszámon való üzemelést, még akkor sem, ha nagyon sok dízellel szerelt autó már azért képes ezekre.

Jövő héten kivesézzük a benzinmotort, és akkor már lesz némi összehasonlítási alapunk, közelebb kerülünk a kérdés megválaszolásához, miszerint dízel, vagy benzines?

Addig is kívánok mindenkinek balesetmentes örömteli autózást, remélem a nyári gumik felkerültek már minden autóra.

oldal tetejére