CBM Autójavító

Korábbi blogbejegyzések
Dátum Cím
2015.03.19A biztonság alapjai
2015.03.26Fékek közelről
2015.04.02Keréktárcsák
2015.04.09Gumiabroncs
2015.04.16Az akkumulátor
2015.04.23Gumiabroncs, újabb részletek
2015.04.30Az önindító és a generátor
2015.05.07Alulkormányzott, vagy túlkormányzott
2015.05.14Dízel, vagy benzines?
2015.05.21Benzines vagy dízel?
2015.05.30Környezetünk védelméről
2015.06.04Környezetünk védelméről II.
2015.06.11A katalizátor
2015.06.18Katalizátor II.
2015.06.25A dízelkatalizátor
2015.07.02Akkor most dízel, vagy benzines?
2015.07.09Tisztelt Ügyfeleink!
2015.07.16Nyári nyereményjátékunk eredménye
2015.07.23Kedves Bence!
2015.08.01A Motorolaj.
2015.08.09A Motorolaj 2.
2015.08.14A Lambda-szonda
2015.08.27A légtömegmérő
2015.09.03Az egérszelep
2015.09.11A turbófeltöltő
2015.09.20A turbófeltöltő II.
Benzines vagy dízel?2015.05.21Szamay György

Legutóbb végignéztük a dízelmotor néhány jellemző tulajdonságát, most tegyük meg mindezt a benzines motorral is. Először is tisztázzuk azt, hogy bármennyire is ez terjedt el a köztudatban, a benzinnel működő motor nem "robbanó motor". A motorba kerülő összesűrített benzin-levegő keverék az elektromos szikra hatására nem felrobban, csupán nagyon gyorsan, - lobbanásszerűen - elég, ezáltal a térfogata és a nyomása megnő, terjeszkedik és ez a terjeszkedés mozgatja a dugattyút lefelé, minek hatására a motor főtengelye forgó mozgásba kezd. Tehát elmondhatjuk, hogy olyan motor, amiben robbanás történik, nem létezik, ilyen megközelítésből viszont a robbanó motor kifejezés nem helytálló.

Nézzük a lényeges különbségeket dízel és benzines motor között. A dízelmotor működését az előző részben leírtam. A dízellel szemben a benzines motor sokkal kisebb nyomáson működik, a benzin-levegő keveréket mindössze 12-14 bar nyomásra sűríti össze. Itt ilyenkor nincs komolyabb hő, a gyulladás egy pontosan időzített elektromos szikra által következik be. Így a motor üzemelése során sokkal kisebb hő keletkezik, amit könnyebb kezelni, hűteni, ellentétben a dízelmotorral. Amiatt, hogy nem kell nagy nyomást produkálni, a motor járása sokkal csendesebb, egyenletesebb lesz, kisebb tömegű, könnyebb alkatrészekkel lehet dolgozni és így nagy fordulatszámot lehet elérni, ami jó gyorsulást eredményez. Mivel a benzines motornál nem akkora probléma a motor megfelelő hűtésének elérése, így nem fenyeget az a veszély, hogy a kenőolaj, az időnkénti túlmelegedések miatt hamar veszít a minőségéből és ezáltal az alkatrészek fokozott kopásnak legyenek kitéve. Mindenki szokta ellenőrizni a motor olajszintjét. A dízel autóval rendelkezők pontosan tudják, hogy már az olajcsere után nem sokkal az olaj színe sötétbarna, vagy majdnem fekete, míg a benzines autósok azt tapasztalják, hogy a motorolaj még olajcsere előtt is alig sötétebb, mint a betöltés után. A túlzott elszíneződés mindég a meleg miatt van, az olaj tulajdonképpen ugyanúgy leég, mint a rántás. Ez a dízel motorok hűtési nehézsége miatt van, valamint azért, mert a túl nagy sűrítési végnyomás miatt, a közel 900 C° os levegő egy része bejut az égéstérből a motorblokknak abba a részébe, ahol az olaj van. Az így túlhevült olaj bizony már nem rendelkezik a gyári paramétereivel. A benzinüzemű motorok tehát megbízhatóan tudnak hosszú távon üzemelni, úgy, hogy nem túl magas a szervizköltségük, komoly gyorsulást, végsebességet tudnak elérni, tehát sportcélokra is tökéletesen megfelelnek, a járásuk halk, egyenletes, ezáltal meglehetősen nagy komfortot tudnak biztosítani. A mai modern benzines autók üzemanyag-levegő keverékkel való ellátását már nem a karburátor biztosítja, (ami egyébként két magyar feltaláló Bánki Donát és Csonka János találmánya, nélkülük az autógyártás elképzelhetetlen lett volna,) hanem komputer vezérelt benzinbefecskendezés, ami garantálja, hogy mindég megfelelő mennyiségű benzin kerüljön a motorba, így elkerülhetjük az indokolatlan túlfogyasztást. És az is egy fontos szempont, hogy a környezetszennyezés ezáltal a minimumra csökkent. Persze nem lennék reális, ha azt állítanám, hogy egy új benzinmotoros Mercedes kipufogó csövéből tiszta oxigén jön ki, de azért nem is járnék annyira messze az igazságtól. Valójában, a környezetkímélés kérdése a benzinmotornál annyira előrehaladott, hogy igazából már csak azon dolgoznak a mérnökök, hogy a hideg motor által óhatatlanul kibocsájtott többletszennyezés minél rövidebb ideig álljon fent. A dízelmotor esetében sokkal nehezebb a kornstruktőrök dolga, mivel a kipufogógáznak viszonylag magos a koromtartalma és ezt nem lehet csak úgy közömbösíteni valamivel. A dízelmotorból a környezetbe kerülő korom a levegőben lebeg, miután nagy felülete miatt sok káros anyagot köt meg és hordoz. Belélegezve mérgező hatása van a szervezetünkre. Tehát a kormot meg kell fogni, még mielőtt távozik az autóból. Erre valók a részecskeszűrők a modern dízel autókban, igen ám, de ez azt jelenti, hogy ezeket a részecskeszűrőket időről-időre tisztítani, cserélni kell, valamint kezelni kell az összegyűlt káros anyagot, elhasználódott szűrőt és ez mind veszélyes hulladék, tehát nagy felelősséggel kell bánni vele.

A benzin, mint üzemanyag egészen az utóbbi időkig mindég jóval drágább volt, mint a gázolaj, igaz, ez mára már nem így van, de a dízelautó még mindég kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mint a benzines. Viszont a dízel jóval alkatrész igényesebb benzines társánál, az előbb említett túlmelegedési problémáiból következően. Gyakorlatilag sok esetben az történik, hogy amit megspórolunk az üzemanyagon, annak akár többszörösét is el lehet költeni javításra Akkor, amikor arról akarunk dönteni, hogy dízelt, vagy benzinest, nem is vagyunk olyan könnyű helyzetben. Sok érv és ellenérv szól mindkettő mellett.

A magam részéről azt tudnám javasolni, hogy dízelautót az vásároljon, akinek szüksége van a nagyobb teljesítményre, például lakókocsit, utánfutót húz, vagy terepjáróra van szüksége. Jó szolgálatot tesz a dízelautó azoknak is, akik hosszú utakat tesznek meg autópályán, autóúton. Itt jól ki lehet használni a kisebb fogyasztásból származó előnyöket. Viszont aki sokat autózik városban, vagy rövid utakon, esetleg szereti, ha az autója jól gyorsul, vagy éppen a sebesség megszállottja, az gondoljon nagy tisztelettel Nikolaus August Otto - ra, a mai benzinmotorok feltalálójára.

Mint látják igen nehéz elfogulatlan véleményt nyilvánítani ebben a témában, tanácsot adni, még talán annál is nehezebb, hiszen kinek-kinek más célra kell az autó. Ebben a kis írásban pusztán néhány támpontot szerettem volna adni, ami talán egy kicsit könnyít a választásban. A későbbiekben még sok szó lesz a motorokról, és nem csak a dízelről és a benzinesről, hanem sok alternatív megoldásról is. Addig is kívánok önöknek szokásomhoz híven probléma és balesetmentes közlekedést a magam és a CBM Autójavító teljes csapata nevében.

oldal tetejére