CBM Autójavító

Korábbi blogbejegyzések
Dátum Cím
2015.03.19A biztonság alapjai
2015.03.26Fékek közelről
2015.04.02Keréktárcsák
2015.04.09Gumiabroncs
2015.04.16Az akkumulátor
2015.04.23Gumiabroncs, újabb részletek
2015.04.30Az önindító és a generátor
2015.05.07Alulkormányzott, vagy túlkormányzott
2015.05.14Dízel, vagy benzines?
2015.05.21Benzines vagy dízel?
2015.05.30Környezetünk védelméről
2015.06.04Környezetünk védelméről II.
2015.06.11A katalizátor
2015.06.18Katalizátor II.
2015.06.25A dízelkatalizátor
2015.07.02Akkor most dízel, vagy benzines?
2015.07.09Tisztelt Ügyfeleink!
2015.07.16Nyári nyereményjátékunk eredménye
2015.07.23Kedves Bence!
2015.08.01A Motorolaj.
2015.08.09A Motorolaj 2.
2015.08.14A Lambda-szonda
2015.08.27A légtömegmérő
2015.09.03Az egérszelep
2015.09.11A turbófeltöltő
2015.09.20A turbófeltöltő II.
Keréktárcsák2015.04.02Szamay György
Mai témánk a keréktárcsa, vagy népiesebb nevén a felni.
Jellemzően két típusával találkozunk a személygépkocsiknál, egyik a lemez-felni, a másik a könnyűfém-felni. Azért nem az "alu-felni" kifejezést használom, mert nem csak alumíniumból gyártanak könnyűfém keréktárcsákat, hanem más, kis fajsúlyú fémekből is, például magnéziumból valamint különféle ötvözetekből. A cél mindég kettős, részint a könnyebb súly, részint pedig az esztétikai érték. Kétségtelen, hogy aluból sokkal szebb keréktárcsákat lehet készíteni, mint acélból, viszont a fejlesztésnél ez másodlagos szempont volt, sokkal lényegesebb a súly. Ezeket a tárcsákat először versenycélokra kezdték fejleszteni, azért, hogy minél kisebb legyen a rugózatlan tömeg, ezáltal javuljanak az autó menettulajdonságai, valamint a jobb gyorsulás és a nagyobb fékhatás is fontos szempont. (Könnyen belátható, hogy egy kisebb súlyt könnyebb gyorsítani és fékezni is). Viszont ezek a tárcsák meglehetősen drágák, egyrészt az anyaguk, másrészt a gyártási technológia miatt. De azért természetes volt az igény arra, hogy az utcai autózásban is megjelenjenek a könnyűfém felnik, pontosan az előbb említett tulajdonságok miatt. Azonban az utcai autóknál még inkább jelentősége van az árnak, ezért ennyire bonyolult a helyzet. A sport célra gyártott keréktárcsákat kovácsolással készítik, míg az utcai autókra készített felnik öntvények. Ez azért lényeges, mert a kovácsolás, egy elég drága gyártási mód, viszont így lehet elérni azt, hogy a keréktárcsa anyaga vékony legyen, az igénybevételeknek mégis maradéktalanul megfeleljen. Az öntésnél a technológiából adódóan a falvastagság lényegesen nagyobb lesz, így a súly is jelentősen nő.

De nézzünk inkább számokat. Az acél fajsúlya 7.8, az alumíniumé 2.7, míg a magnéziumé 1,8, de mivel a magnézium nagyságrenddel drágább az alu-nál, így az utcai autóknál szóba sem jöhet. Nem akarom azt mondani, hogy nem gyártottak még magnézium tárcsával utcai autót (Porsche), de ez nem jellemző, pontosan az ár miatt. Egy 14 colos lemez-felni súlya kb. 5-6 kg. Egy 14 colos, nem túl olcsó gyári alu-felni kb. 6,5-7 kg. Ugyanez a méret, mondjuk egy méregdrága sport célra fejlesztett felninél 3-4 kg. Tehát azt látjuk - ha maradunk a 14 colos példánknál, - hogy az alu-felnik által okozott rugózatlan többletsúly növekedés, (hacsak nem vesszük meg a megfizethetetlen sport felniket) négy kerékre számolva már elérheti a 8 kg. - ot is, ami már önmagában meglehetősen sok. Ha ezt tetézzük azzal, hogy nagyobb felnit veszünk az autóra, mondjuk 15 colost - mert az lényegesen mutatósabb - még jobban fogjuk növelni a rugózatlan tömeget és így aztán valóban sikerül sokat tennünk az autózás biztonsága és autónk élettartama ellen. Még egy gondolat erejéig maradjunk ennél a fránya rugózatlan tömegnél. Mit is jelent ez a gyakorlatban és miért annyira fontos. A rugót és a lengéscsillapítót azért szerelik az autóba, hogy az kényelmesebb legyen, ne pattogjon az úton az egyenetlenségek miatt, és ezáltal a fogunkból ne potyogjon ki a tömés, valamint azért, hogy a kereket folyamatosan az útra kényszerítse, és ezáltal növelje a stabilitást. Az, ami a rugók felett van, pl. a kocsiszekrény és benne természetesen mi magunk, az a rugózott tömeg, ami a rugók alatt van, pl. a futóművek és ezzel együtt a kerekek, az a rugózatlan tömeg. A futómű súlyát lényegesen nem tudjuk befolyásolni, hiszen oda minden alkatrész kell, ami bele van szerelve, a kerekek súlyát viszont tudjuk növelni, vagy csökkenteni. Ha növeljük a rugózatlan tömeget, autónk kényelmetlenebb lesz, jobban fog rázni, ezen kívül többet fog fogyasztani, nehezebben fog gyorsulni és még a fékhatás is gyengébb lesz. Ellenkező esetben a fordítottja fog mindennek történni.

A szépségnek ára van, sokan áldozzák fel érte biztonságukat. Én azonban úgy gondolom, hogy sokkal inkább tévhitek viszik rossz utakra az autósokat. Az első ilyen tévhit az, hogy a könnyűfém felni minden esetben könnyebb, mint acéllemez tesója, a második az, hogy a nagyobb, szélesebb kerék sokkal biztonságosabb, mint a gyári, a harmadik, hogy ha szélesebb felniket teszünk az autóra, vagy valamilyen más módon szélesítjük a nyomtávot, sokkal stabilabb lesz az autó.
Az igazság viszont az, hogy felni vásárlásnál, vagy esetleges cserénél azt kell figyelembe venni, hogy mindég a gyári paraméterek az irányadók. Lehet növelni a felni méretét, de akkor a gumi oldalfalának magasságát kell csökkenteni, ezáltal az autó jobban fog rázni, kevésbé lesz ellenálló a kátyúkkal szemben, és még azt a bizonyos rugózatlan tömeget is növeltük. Az alapszabály az, hogy a kerék külső átmérője nem térhet el a gyárilag meghatározott átmérőtől, (ha eltérne, a kilométeróra sem mutatna helyes értéket, de ez csak az egyik probléma) és nem szabad változtatnunk a gyárilag megadott keréknyomtávon sem, hiszen az egész autó úgy lett terezve, hogy ezt a nyomtávot vették alapul. Ha ezen változtatunk, a futómű összes tulajdonsága megváltozik, és higgyék el, nem előnyösen. A legtöbb bajt az okozza, hogy felni vásárlásnál sokan csak arra figyelnek oda, hogy hány csavar tartja a kereket, mekkora az osztókör átmérője, és milyen a csavarok mérete. Pedig van még egy nagyon fontos szempont, az pedig a felni felfekvő felülete (ez az a része a tárcsának, amelyik közvetlenül érintkezik a kerékaggyal) és a középvonalának távolsága. Ez határozza meg azt, hogy fog-e változni a nyomtáv, vagy sem. Könnyen belátható, hogy ha a felfekvő felület és a felni középvonalának távolsága nagyobb a gyárinál, akkor a nyomtáv nőni fog, ellenkező esetben csökken. Egyik sem jó és nem megengedhető. Futómű állításnál ez az első, amit egy lelkiismeretes szerelő ellenőriz, mivel ha ez a paraméter nem a gyárival megegyező, a futómű állításnak semmi értelme. Műszaki vizsgán is bukásra van ítélve az ilyen autó. Ezt a méretet a felni "ET" száma jelzi, ez minden keréktárcsára rá van írva, akárcsak a felni átmérője és szélessége. Autónk gyári adatai mindég tartalmazzák a keréktárcsa ET számát, ugyanúgy, mint a szélességét és a magasságát is. A lényeg tehát az, hogy semmiképpen ne tegyünk az autónkra olyan tárcsát, amelyiknek az ET száma eltér attól, amit a gyártó meghatároz. Ha nagyobb méretű felnit szeretnénk, mint amilyen eredetileg az autón volt, a méretet csak úgy lehet növelni, ha a gumi oldalfal magasságát csökkentjük, úgy hogy a kerék átmérője ne változzon, de ilyen esetben számolnunk kell a súly növekedéssel. Valamint azt is figyelembe kell venni, hogy a szélesebb kerék - még abban az esetben is, ha az ET szám megegyezik - okozhat meglepetéseket, ugyanis sokkal könnyebben "felúszik" esős, latyakos úton az autó széles kerekeken (akvapláning), mint keskenyebben. Száraz úton valóban jobb tapadást biztosít a széles kerék.

Nézzük meg, hogyan is néznek ki és mit jelentenek a keréktárcsán lévő számok. A felnin lévő pl. 6J x 14 ET38 jelölés azt jelenti, hogy a tárcsa szélessége 6 col, a pánt típusát jelöli a nagy "J" betű, a rávaló gumi felfekvő felületének átmérője 14 col. Az ET38 ez esetben azt jelenti, hogy ennek a tárcsának a középsíkja és a felfekvő síkja 38 mm távolságra van. A "J" a személyautóra való keréktárcsák jelölése, a "JJ" a terepjárókra való felnik jelölése a "D" motorkerékpárt jelent. A pánt, a keréktárcsának az a része, amelyik megakadályozza, hogy a gumiabroncs lejöjjön a tárcsáról és emellett tökéletes zárást kell biztosítania, hogy a levegőnyomás megmaradjon a kerékben. Ezért fontos, hogy a profilja megegyezzen a gumi profiljával, tehát egy J jelű felnire egy J jelű gumiabroncs való és mást nem is szabad rászerelni.

És itt talán be is fejezném a keréktárcsák rövid ismertetését, úgy gondolom, általánosságban ennyit elég tudni ahhoz, hogy a felni választás könnyebb legyen. Ha ön részletesebb felvilágosítást szeretne ebben a témában, keresse szervizünkben Horváth Bélát, a Gumidoktort, mindég készségesen áll ügyfeleink rendelkezésére, vagy tegye fel kérdését a fórumon. Jövő héten a gumiabroncsokkal folytatom, Addig is kívánok önöknek balesetmentes és egyben kényelmes, biztonságos közlekedést.

oldal tetejére